Szegedi Tudományegyetem – Természettudományi és Informatikai Kar – Programtervező informatikus BSc – nem tanári szakirány – 2. félév
Tárgyak:
« Posts by kotosy
SZTE TTIK PTI – Második féléves tárgyak
Számítógép-hálózatok – segédanyag
Fogalomtár vizsgához: Letöltés
Számítógép-hálózatok – A tárgyról…
Az operációs rendszerek tárgyhoz hasonlóan ez is a számítógép architektúrákra épül és 4 kreditet ér. Talán a legkönnyebben teljesíthető tárgy az egész szakon. Előadásra járni itt sem kötelező, a gyakorlaton pedig java nyelven apróbb programocskákon keresztül történik az ismerkedés a hálózati kommunikációval. A pubban rengeteg korábbi kötelező program és miegymás található ezekből is lehet ihletet meríteni a félév folyamán. Van itt zh kettő is, beadandó esszé is előkerül, órán rengeteg plusz pont szerezhető és még otthoni kötelező program is van. Összességében rendkívül könnyű eljutni a vizsgáig a megannyi pont-szerzési lehetőségnek hála. Még előadáson is van két zh, ami bár nem kötelező mégis további pontok gyűjthetőek velük. A vizsgán a félév közben elkészülő fogalomtárból kerülnek ki fogalmak amelyeket le kell tudni írni, de tekintve hogy a vizsgát egész napos programként emlegetik – mivel a Tanár úr kicsit nagyvonalúan bánik az idővel – így a vizsga végére minden bizonnyal születik valami értékelhető mindenki papírján. A jegyet pedig jórészt a gyakorlatról hozott pont határozza meg, melyet a vizsgadolgozattal lehet némiképp javítani. Ritkán fordul elő, hogy valaki sikertelen vizsgát tesz, de ilyenkor a következő vizsgán már valószínűleg kap valami 1estől különböző jegyet. 
Operációs rendszerek – A tárgyról…
Lássuk csak, ez egy egész jó kis 4 kredites tárgy, sajnos a legtöbben 2. félévben nem tudják felvenni, hiszen a híres neves Számítógép Architektúrák előfeltétele eme csodának. Van természetesen előadás és gyakorlat is belőle. Előbbiről szokás szerint nem tudok nyilatkozni, rossz szokásomhoz híven csak az első órán jelentem meg. A gyakorlat viszont annál érdekesebb, ha emlékeim nem csalnak, akkor két beadandó kötelező program, két ZH, illetve egy moodle-teszt van. A köprogok a tananyaghoz kapcsolódóak, vannak nagyon könnyűek és elég nehezek is, de van elég idő a megírásukra. Első körben bash-srciptet kell írni, majd pedig awk-ban kell kisebb csodát alkotni. 
A ZH-k hasonló témájúak, sajnos mint mindig, eléggé eltérő az egyes gyakvezek által összeállított dolgozatok nehézsége, olyan is előfordult hogy egy kötprog visszaköszönt a zh-ban. Szóval elég pörgősen kell tudni haladni a dolgozattal. A moddle-teszt a szokásos tippelős jellegű, mint szarból, sajnos már nem emlékszem pontosan milyen volt, nem hagyott mély nyomot bennem. Fontos, hogy a kötprogok nem nagy súllyal esnek latba, hiszen míg a zh-k 15-15 pontot érnek és a moodle-teszt 10et, addig a kötpogok darabonként csupán 5 pontot.
A vizsgára bár nem olyan nehéz eljutni, itt is fenn áll a helyzet, mint a szar esetében, hogy ha valaki minimum ponttal érkezik a vizsgára, nem elegendő a minimumot teljesítenie. Ugyanis a gyakorlaton megszerezhető 50 pontból csupán 20al már lehet menni vizsgázni,a vizsgán pedig bár 20 pont a minimum, de összesen 50 pont kell a 2es megszerzéséhez. Résen kell lenni. Szóval a vizsgán is 50 szerezhető, csak úgy mint a gyakon és 20 a minimum elérendő. Az 50 pont két részre oszlik, 10 kiskérdés 20 pontért és 3 tétel (2 kicsi, 1 nagy) 30 pontért. A kiskérdéses részre elég nehéz felkészülni, viszont a korábbi vizsgákról össze lehet gyűjtögetni a többször előforduló fogalmakat. A vizsga ezen része úgy zajlik, hogy 1 fogalom címét, vagy hasonlót kivetítenek hipergyorsan leírod a választ, majd vetítik a következőt, ha mind a 10 kivetítésre került vége a játéknak. Pörögni kell piszkosul. A tételkidolgozós rész már sokkal nyugisabb, aki már átment SZARból, az már valószínüleg rendelkezik annyi rutinnal hogy megtanulja a tételeket. A nagytételek és kistételek között átfedések is vannak, nem olyan nehéz, csak Tanenbaum bácsi ebben a könyvében is számot ad a bőbeszédűségéről. Vannak egész jó kidolgozások is, sőt ajánlom a levelezős diasort a pubból. 
Sok sikert!
Sztochasztika alapjai – A tárgyról…
Ez egy “remek” tárgy. Nem csap be, 5 kreditet ígér és annyit is kér cserébe. Lényegében tömény valószínűségszámítás és némi statisztika búvik meg a rejtélyes neve mögött. 
Az órarendben egy iszonyat hosszú előadást látok, hogy a valóságban milyen, azt nem tudom, nem mertem kipróbálni. A lehetőség adott, aki akarja próbálja ki. A gyakorlaton 60 pont szerezhető, 3 db 20 pontos ZH megírásával, melyből egyet javítani is lehet a vállalkozó kedvűeknek. Az igazat megvallva nem hagyott mély nyomot bennem ez a remek tantárgy. Nem volt könnyű, de teljesíthető volt. A vizsga is elég korrekt, az előadó honlapján fent van egy pdf, benne az összes lehetséges feladattípussal, a végén majd linkelek is egyet, hiszen ennek is van kidolgozott verziója. Remekül el lehet lavírozni, jó jegyet szerezni persze nem könnyű, de aki a túlélésre hajt annak tetszeni fog a vizsga. Ugyanis a statisztika részhez képletgyűjteményt is lehet használni, így amolyan robot módon behelyettesítgetve meg lehet oldani az ehhez a témához kapcsolódó feladatokat, amikből általában 2 is van, amivel meg a minimum pont fogható.
Programozás I. – A tárgyról…
Előfeltétele a 10 kredites Programozás alapjai tárgy, ő maga pedig 7 kredittel büszkélkedhet. Ebből máris érződik, hogy nem illik félvállról venni. Minden héten van belőle egy 2-2,5 órás előadás, biztos szuper, tessék bejárni. Sajnos én nem voltam, pedig nem ártott volna, néhány dolog csak ott hangzik el (grafikus felület programozása). A tárgy lényege az lenne, hogy a JAVA nyelven keresztül a hallgató elsajátítsa az objektum-orientált gondolkodási módot, ezzel megalapozva a későbbi programozás 2 tárgyat. Vigyázni kell ezzel, mert bár nem annyira nehéz a java nyelv, de hirtelen egy ismeretlen nyelven programozni, úgy hogy közben egy új programozási szemléletet kéne elsajátítani… nem egyszerű. Azért nem kell megijedni, tudják ezt az okosok is, ezért a számonkérések ehhez vannak igazítva.
A félév során 100 pont gyűjthető a gyakorlaton, melyet a 2db, egyenként 35 pontos ZH-ból és a 30 pontos kötelező programból lehet összeszedni. A ZH-kat érdekes módon NEM a gyakorlaton, hanem az előadás időpontjában, az előadóban íratják és lehet használni bármilyen könyvet/jegyzetet/forráskódot, tényleg bármit, ami nyomtatva van. Azért érezhető, hogy ez elég nagy könnyebbséget jelent. Ez pont azért van megengedve, mert – de erről már fent is írtam – nem a java nyelvet kell ismerned egyből, csupán tudni kell objektum-orientáltan gondolkodni. Lényeg, hogy rendesen fel kell készülni, bevinni ami fontos és akkor jó pontokat lehet szerezni. A kötelező programot pedig – a progalap kurzussal ellentétben – otthon kell megírni, adott határidőre. Ez általában valami táblajáték szokott lenni. Annyira nem vészes, főleg, hogy egyrészt elég sok idő van rá, másrészt otthon azt használsz amit/akit akarsz. Az elkészült programot meg is kell védeni legkésőbb az utolsó gyakorlaton, ezzel bizonyítva, hogy a program saját szellemi terméked. 
A félév végi vizsga szintén 100 pontos, itt már nem lehet használni segédeszközöket. A vizsga 3 részre tagolódik: rövid elméleti kérdések (40pont), programkód hibajavítása (25pont), rövid program megírása (35pont). Az elméleti kérdésekre a válaszok fellelhetőek az előadásanyagban, de készültek jegyzetek is. A hibajavítási részre külön felkészülni nem nagyon lehet, általában a metódusok/változók láthatósága (private,public,static) van elrontva, vagy épp egy for-ciklus van rosszul megírva, stb. A rövid programok meg általában egyszerűek szoktak lenni, mint például random számok kiíratása, prímszámok kiíratása, esetleg öröklődéses példaprogram,stb. További szívatás, hogy a definícióknál mínusz pontot is lehet kapni, amennyiben totál hülyeséget írsz, valamint a hibajavításos részen is pontlevonással jutalmazzák azt ha nem hibás dolgot hibásnak jelölsz meg. Szóval észnél kell lenni.
Legutóbbi hozzászólások